A hyaluronsavról rengeteg csodás infó kering a neten, egyrészt híres ránctalanító hatásáról, másrészt óriási vízmegkötő képességéről. De azért nem ilyen egyértelműen szuper összetevő. De Dr. Leslie Baumann azt írja a Skin Type Solution c. könyvében, hogy elvonja a vizet a bőr alsó rétegeiből, és kiszárítja a bőrt, ezért csak injekciós kezelés formájában ajánlja, melyről még lesz szó.
Mi a hyaluronsav?
A hyaluronsav (továbbiakban HA) egy nagy cukormolekula, vagyis poliszacharid. Speciális szerkezete és óriási súlya lehetővé teszi, hogy a saját súlyának ötszázszorosának vagy akár ezerszeresének megfelelő vizet is képes megkötni. INCI-ben hyaluronic acid néven találjuk meg, ill. só formájában Sodium Hyaluronate néven.
A hyaluronsav szerepe az emberi testben
A hyaluronsav megtalálható az emberi testben az olyan folyadékkal kitöltött helyeken, mint a szem, vagy az izületek, igazi ideális biológiai kenőanyag. Az emberi testben kb. 15 gramm van. Erről nem is írnék többet, ha valaki érdekel, erről magyarul is sok mindent találni. Ami a bőrápolási blogomon viszont már érdekes, hogy megtalálható a bőrben is, , ahol segít a bőrünket feszesen és ráncmentesen tartani. Idővel a bőr kevesebb hyaluronsavat termel, mely a ráncok egyik oka. (A legfontosabb oka azonban a napsugárzás, 80%-ban ez felelős bőröregedésért, szóval fényvédő minden reggel…) Viszont a hyaluronsav az irhában van, a kocsonyás alapállományban, ez a bőr második rétege. Felette van a hám. A hámot és az irhát az ún. bazális membrán választja el, mely normál körülmények között átjárhatatlan. Az igaz, hogy vannak már kisebb molekulasúlyú hyaluronsavak, de hogy a gyakorlatban végül mennyi fog valóban átjutni a membránon, ez egy nagy kérdés…
Hyaluronsavas injekció, ráncfeltöltés
Rengeteg kutatás van már mögötte, és valóban működik, tényleg képes feltölteni a ráncokat. Nincs kérdés, hogy felszívódik-e, hiszen tűvel juttatják be, áthatolva a bőr külső rétegén. Általában ajakban 3-6 hónapig marad benne, szem alatt pedig 6-8 hónapig. Létezik már a mélyhidratálás nevű eljárás, ahol egy tűs adagoló pisztollyal lövik be az irhába, vagy meg lehet ezt tenni akár dermapennel is. Ha bejuttatjuk az irhába valamilyen invazív, tűs módszerrel, már lesz anti-aging hatása.
Hyaluronsav, mint hidratáló
Ahogy már írtam, a HA extrém mennyiségű vizet képes megkötni, súlyának akár ezerszeresét. Mivel az ilyen típusú hidratálás a bőr felszínén is dolgozik, nem kell igazán a bőrbe hatolnia ahhoz, hogy működőképes legyen. Egész egyszerűen csak a bőr felszínén kell hagyni, ezért a The Beauty Brains azt tanácsolja, hogy mindenképpen egy „leave on product” legyen, vagyis olyan termék, amit a bőrön hagysz, és relatív sokat teszel fel belőle. Ezért a HA-nak szerintük nincs sok értelme lemosókban, amiket lemosunk, vagy sminkcuccokban, tonikokban, amikből nagyon kevés kerül a bőrre.
Viszont van egy kifejezett ellenérv is, ha száraz a levegő. Ugyanis a vízmegkötők, mint a HA, vagy a glicerin, ahol kevés a nedvesség a levegőben, ott szó szerint kihúzzák a vizet a bőr alsóbb rétegeiből a felszínre, ahol az elpárolog. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy nem használunk olyan HA és glicerin tartalmú szérumot, mely nem csak vízből és vízmegkötőkből áll, hanem olyan krémet választunk, melyben occlusive vagy elzáró összetevők is vannak, amik a bőrben tartják a vizet. Mindenféle olaj segít, hogy a nedvesség a bőrben maradjon. Vagy legalább rögtön utána használjunk egy jó zsíros krémet.
Szóval igen, a hyaluronsav egy jó hidratáló összetevő, de nagyon drága, és az az igazság, hogy sok jó hidratáló összetevő van. Szóval nem biztos, hogy feltétlenül erre van szükséged.
Hyaluronsav mint sejtkommunikáló összetevő
Sejtkommunikáló összetevőknek azokat az aktív hatóanyagokat nevezzük, melyek nem csak felszínes hidratálók, hanem képesek lehetnek tényleges hatással lenni a bőr mélyebb rétegeire is biológiailag. A feltételes mód oka pedig az, hogy ezen összetevőkről a kutatások nem egyértelműek. Persze, azért akadnak olyan kutatások, melyek egyre meggyőzőbben igazolják, hogy vannak összetevők, amik így is működhetnek.
Meglepetés, hogy a HA is ilyen lehet. Hogy miért meglepetés? Mert a HA óriásmolekula. 3000 nm az átmérőjük, miközben a bőrsejtek között csak 15-50 nm hely van. Elvileg egy ilyen nagy molekula nem tud behatolni a bőrbe. Másodszor a HA hidrofil, vagyis a vizet szereti, abban oldódik. Elvileg, ahogy már írtam, korlátozottan bízom az anti-agin hatásában ezek miatt, még akkor is, ha vannak ígéretes kutatások már, hogy a kismolekulasúlyú hyaluronsavak akár be is kerülhetnek az irhába non-invazív módon. Szerintem csak erre az összetevőre ne bízzátok az anti-aginget.
HA mint táplálékkiegészítő
Patkányokon végeztek egy tesztet, mely során ki tudták mutatni a bőrben a bevitt HA-t. De 90%-ban lebomlik az emésztés során. Igazából még itt is bőven lehetne még mit kutatni, kérdéses, hogy mennyi értelme van ilyen típusú táplálék-kiegészítőt szedni, mert erre nincs egyértelmű bizonyíték.
További szép bőrt,
Tindigo
Én a JimJams Aktiváló Liposzómás gélt használom, amiben szintén megtalálható a hylauron sav. Nagyszerűen feltölti a bőröm, imádom! Nyárra pont elég lesz, télen majd kenek rá mást is.
Nagyon szép az inci-je, köszi, megosztottad. 🙂
Olvastam az említett cikket, de mivel a kémiai tudásom (khmm) kihívásokkal küzd, mindig örülök, ha a lényeget Te is leírod! 🙂
Nem igazán része az arcápolási rutinomnak ez az összetevő, a fentiek alapján annyira nem is követtem el nagy hibát, kisebb mértékben pedig ott van a PC hidratálókban. Tavaly nyárra akartam megvenni a Paese hyaluronsava szérumát, de végül elmaradt a rendelés, talén annyira nem is baj.
Oh, az én kémia tudásom is azért hiányos, a tesóm segített be picit ennél a cikknél, hogy tényleg kristálytisztán megértsem, még jó, hogy van tudós a családban. 😀 Nekem valahogy sosem volt jó érzésem a hyaluronsavas szérumokkal, inkább Dr. Leslie Baumann álláspontja fele hajoltam, szóval ezek nekem is kimaradtak az életemből. Amúgy a glicerin is ilyen, ha túl sok van egy krémben. Pl. az avonos glicerines kézkrémektől anno egyre csak szárazabb lett a kezem.
A glicerinről tudtam, hogy ilyen tulajdonságokkal rendelkezik, no de a hyaluronsavról eddig nem 🙂
Igazából mindkettő vízmegkötő. 🙂
Ez a kutyás-macskás hasonlat annyira jóóó 🙂
Tudom, hogy nem ez a cikk célja, de annyira jót derültem!
Köszönöm, hogy feldobtad a napom 🙂
Igazából ezt a tesóm írta, mert nem értettem ezt az egy részt pontosan a cikkben, ő meg ugye biológus, és így magyarázta el. Szóval benne hagytam. 😉
Nem szeretem az ilyen összetevőket, amik más környezetben máshogy viselkednek. Akkor tehát télen ne használjuk, mert a fűtött helyiségben meleg van és nagy melegben sem kellene. Köszi a cikket!
Azért ez ennyire nem fekete-fehér, mert egyáltalán nem mindegy a mennyiség sem.
Nagyon köszönöm a pontosítást! 🙂
biotechnológia fun/sad fact: hialuronsavat kakastaréjból nyernek ki többnyire (bár vannak próbálkozások mikroorgaznizmusokkal, de rém alacsony a kitermelés az ipari felhasználáshoz), amúgy sebgyógyításra kiváló kis cucc, meg ajakfeltöltésre.
mindig újra és újra felfedezem a blogod, olyan jó, hogy ilyen alaposan feldolgozod az irodalmat :))
Köszönöm! Bár ez csak egy fordítás. 🙂 Szerencsére vannak nálam okosabbak, akik tudják a tutit, így nem kell vegyésznek lennem és elég csak lefordítani.
Azt szeretném megkérdezni, hogy szerencsés-e egyéb arckrémet rákenni a hialuron gélre?
Köszönöm a választ! Üdv.: Mara
Miért ne?